Kompenzációs felár kapcsolódó vállalkozás - KKP Bt

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Hasznos információk
Mikro- és önálló vállalkozásnak minősülő, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok (áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pont)
2008.12.23.
A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany csak akkor minősülhet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) XIV. fejezete szerinti különleges jogállású adóalanynak, az áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint egyúttal mikro- és önálló vállalkozásnak minősül, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna. A jogszabály értelmében azon adóalanyok esetében is meg kell vizsgálni, hogy a Kkv. szerint mikro- és önálló vállalkozásnak minősülnek-e, amelyek egyébként nem tartoznak a Kkv. hatálya alá (nem egyéni illetve társas vállalkozások).
1. Mikrovállalkozás
A Kkv. 3. § (3) bekezdése alapján mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb (egész évre vonatkoztatva), és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A feltételek megvalósulását a Kkv. 5. §-ának megfelelően, éves szinten kell vizsgálni.
2. Önálló vállalkozás
A Kkv. 4. § (1) bekezdése értelmében önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül partnervállalkozásnak, illetve kapcsolódó vállalkozásnak.
a)  partnervállalkozás
Partnervállalkozás a Kkv. 4. § (2) bekezdése szerint az a vállalkozás, amely nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, illetve amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján - legalább 25%. Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató áfaalany egy vállalkozás legalább 25%-ának tulajdonosa, partnervállalkozásnak minősül, azaz nem minősül önálló vállalkozásnak, így különleges jogállásúnak sem az áfatörvény XIV. fejezete szerint, ezért nem tarthat igényt kompenzációs felárra mezőgazdasági termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után (a magánszemélyként végzett őstermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozást folytató adózó azonban az áfa rendszerében – e két tevékenysége tekintetében – együttesen egy adóalanynak minősül, ezért az őstermelő magánszemély nem tekinthető úgy, mint aki az egyéni vállalkozása tulajdonosaként partnervállalkozásnak minősülne, következésképpen ez esetben az áfatörvény XIV. fejezete szerinti különleges jogállás nála – az egyéb áfatörvénybeli feltételek teljesítése mellett – fennállhat). Gazdasági társaságok Kkv. szerinti önálló vállalkozásnak minősítése esetén, a társaság más vállalkozásban meglévő 25% alatti tulajdonrészének vizsgálatán kívül szükséges annak vizsgálata, hogy a társaságban más vállalkozás kizárólagosan, vagy kapcsolódó vállalkozásokkal együttesen a 25%-os tulajdoni részesedést nem éri-e el. (Ha a gazdasági társaságnak van kapcsolódó vállalkozása, akkor a társaság is kapcsolódó vállalkozásnak minősül, ezért a különleges jogállás tekintetében eleve nem minősül partnervállalkozásnak, így különleges jogállásúnak sem. Ezért annak vizsgálata felesleges, hogy a társaság kapcsolt vállalkozásaival együttesen más vállalkozásban lévő tulajdoni részesedése 25% alatt marad-e).
b) kapcsolódó vállalkozás
A Kkv. a kapcsolódó vállalkozás fogalmát a 4. § (3)-(6) bekezdéseiben határozza meg:
4.§ (3) Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:
a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban - más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján - a szavazatok többségét egyedül birtokolja.
(4) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben felsorolt kapcsolatban.
(5) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.
(6) A befektetők érdekeltsége tekintetében - az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül.
Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató áfaalany magánszemély (őstermelő, egyéni vállalkozó) más vállalkozás vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, mint őstermelő, egyéni vállalkozó az áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pontban előírtaknak való megfelelés szempontjából nem kapcsolódó vállalkozása annak a vállalkozásnak, ahol vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, mivel ez esetben nem valósul meg közte, és a vállalkozás között a Kkv. 4. § (3) bekezdésében felsorolt kapcsolat egyike sem, így nem veszti el különleges jogállását. A családi gazdaság tagjai, illetve a közös őstermelésben résztvevők mezőgazdasági tevékenységét áfa szempontból külön-külön kell kezelni, mivel külön-külön minősülnek áfa adóalanynak. Ha a családi gazdaság tagja, illetve a közös őstermelésben résztvevő terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, nem a családi gazdaság, őstermelők közössége az értékesítő, szolgáltatásnyújtó, hanem az az adóalany, akinek a nevében ténylegesen történik az ügylet. Az adóalanyok közti közös őstermelői, családi gazdasági kapcsolat nem eredményezi azt, hogy az ebben résztvevő őstermelők, egyéni vállalkozók között a Kkv. 4. § (3)-(6) bekezdéseiben megfogalmazott kapcsolat állna fenn, nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásnak, így nem vesztik el különleges jogállásukat. A közös őstermelésben, illetve családi gazdaságban résztvevők az áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak való megfelelés szempontjából nem tekinthetők olyan csoportnak, amelyre a Kkv. 4. § (5) bekezdése alkalmazható lenne.
III. A különleges jogállás megszűnése
Az adóalany különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalannyá történő minősítése szempontjából figyelemmel kell lenni arra, hogy a Kkv. főszabálya szerint, az éves adatokat kell alapul venni.
A vállalkozás mikrovállalkozássá történő minősítésénél, a mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Ugyancsak az adóbevallás, foglalkoztatotti létszám alapján történik a nem egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végzők minősítése. Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje, illetve egyéb személy tevékenységének ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. A mikrovállalkozássá történő minősítéshez, illetve annak elvesztéséhez a vállalkozásnak 2 egymást követő évben kell megfelelnie, illetve nem megfelelnie (a továbbiakban: két éves szabály) a Kkv. 5.§ (3) bekezdése alapján.
Az áfatörvény 197. § (2) bekezdés rendelkezésének megfelelően abban az esetben, ha az adóalany a tárgyév július 1. napján már nem minősülne mikro- és önálló vállalkozásnak, jogállása – az egyéb feltételek teljesülésétől függetlenül – legkésőbb a tárgyév december 31. napjával megszűnik. Azon oknál fogva, hogy a minősítést főszabály szerint éves adatok alapján kell elvégezni, s hogy a tárgyév július 31-én csak a tárgyévet megelőző év adatai állnak rendelkezésre, a tárgyév július 31-ei állapot szerinti megítélés során a tárgyévet megelőző év bevételi, létszám adatai alapján kell a minősítést elvégezni, a két éves szabály alkalmazásával. Az áfatörvény 197. § (2) rendelkezéséből következően az önálló vállalkozásnak minősülés szempontjából pedig a tárgyév július 31-ei állapotot kell figyelembe venni (ebben az időpontban kell vizsgálni, hogy pl. más vállalkozásban 25%-os, vagy azt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik-e).
A Kkv. szerinti mikrovállalkozássá történő minősítésnél tehát az előző év adatait kell figyelembe venni a két éves szabály alkalmazásával, míg az önálló vállalkozássá történő minősítésnél a minősítés időpontjában fennálló állapotot kell figyelembe venni (nincs két éves szabály). Ha a vállalkozás 2008. évben elveszti mikrovállalkozás státuszát, vagy elveszti önálló vállalkozás státuszát nem minősül az áfatörvény XIV. fejezete szerinti különleges jogállású adóalanynak. A vállalkozás különleges jogállása 2008. december 31-e napjával szűnik meg, feltéve, ha az adóalany előbb nem él jogállásának megváltoztatásának a jogával.  
A mikro- és önálló vállalkozási minősítés megszűnése esetén, az adóalany jogállása évközben nem változhat meg, azaz a különleges jogállás feltételeinek tárgyévben történő nem-teljesítése a tárgyévet követő évre vonatkozóan eredményezi csak a különleges jogállás megszűnését, kivéve, ha az adóalany az áfatörvény 197. § (1) bekezdése szerint élt jogállásának megváltoztatásának jogával (ez utóbbi esetben ugyanis különleges jogállása év közben szűnik meg). Az adóalany különleges jogállását az áfatörvény 197. § (3) bekezdésének megfelelően csak akkor veszíti el 2 évre, ha a mikro- és önálló vállalkozás kritériumainak nem felel meg, illetve, ha az adóalany saját választása alapján nem kívánja alkalmazni a különleges jogállásra vonatkozó rendelkezéseket. Ezen túlmenő minden egyéb olyan esetben, amikor a különleges jogállásra vonatkozó feltételek a tárgyév vonatkozásában nem teljesülnek (pl. az adóalany nem egészben vagy meghatározó részben végez mezőgazdasági tevékenységet), a különleges jogállás kizárólag csak a tárgyévet követő évre vonatkozóan szűnik meg.
Az előzőekből következően, az a mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany, aki/amely 2008. július 1-jén
-         nem felel meg az önálló vállalkozássá minősítés feltételeinek és/vagy
-         a 2006. és 2007. évi bevételi és létszámadatai alapján nem felelt meg a mikrovállalkozássá minősítés feltételeinek
2008. december 31-ét követően nem jogosult különleges jogállására, ezen tény bejelentésére 2009. január 15-éig van lehetősége.
Az a mezőgazdasági termelő aki/amely 2008-ban kezdte meg áfa alanyiságot eredményező tevékenységét (vagyis 2008. évben kért adószámot), a mikrovállalkozássá minősítés feltételét (azaz a megelőző két év adatainak vizsgálatát) leghamarabb csak 2010. július 1-jén tudja elvégezni, így a mikrovállalkozás kritériumainak való meg nem felelés okán – az erre vonatkozó minősítés feltételeinek hiánya miatt – legkorábban csak 2011. január 1-jétől veszítheti el a kompenzációs felárra való jogosultságát.
(APEH Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási főosztály 1559335999, PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 13762/1/2008.)

 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz